1902. m�rcius 18-�n j�tt l�tre a Madrid Football Club, az alap�t� okirat szerint "sportj�t�kok gyakorl�sa c�lj�b�l". A spanyol fõv�rosban                                                                                                             kor�bban l�tezett m�r egy, a labdar�g�st kultiv�l� egyes�let, az 1897-ben alakult Foot-ball Sky. Ut�bb sokan a Real Madrid elõdj�nek tekintett�k ezen alakulatot - t�vesen... Akkoriban gyerekcipõben j�rt Spanyolorsz�gban a futball, b�r l�tezett m�r a Madridot, a katal�n Barcelon�t, s a Baszkf�ldet (Bilbao, San Sebastian) �sszek�tõ h�romsz�g. A Madrid FC akkori eln�ke, Juan Padr�s kezdem�nyez�s�re l�trej�tt, 1902-es, tulajdonk�ppeni elsõ orsz�gos bajnoks�gban �t csapat indult. A k�t nap alatt (1902. m�jus 13-15) lep�rgetett torn�t, s �gy az elsõ, ma is jegyzett c�met a Vizcaya Bilbao nyerte, a madridi Hip�dromo k�tezer fõs k�z�ns�ge elõtt. Egy �vvel k�sõbb m�r Campeonato Espana-nak nevezt�k a torn�t, viszont csak h�rom csapat indult. A Madrid FC m�sodik lett, az Athletic Bilbao m�g�tt. 1904-ben m�r h�rom madridi egyes�let nevezett, a Madrid FC nem. A fennmarad�s��rt k�zdõ klub alkalmasint gyûjt�tte az erõt a k�vetkezõ id�nyre. Nem hi�ba! 1905-ben megkezdõd�tt az elsõ igazi sikersz�ria: 1905-ben, 1906-ban, 1907-ben �s 1908-ban is a Madrid nyerte el a tr�fe�t. Ebben a peri�dusban akadtak az�rt m�r "t�rzsj�t�kosok", olyanok akiknek sz�p eredm�nylist�j�t, hossz� p�lyafut�s�nak adatait megõrizte az ut�kor. A kor egyik legjobb kapusa, Adolfo Alvarez Buylla, a v�dõ Jos� Angel Berraondo �s Joaqu�n Yarza, a fedezet Enrique Normand Taurie �s Manuel Yarza, a francia sz�let�sû csat�r, Pedro Parages Diego-Madrazo, az ugyancsak csat�r Manuel Prats �s Frederico Revuelto egyar�nt n�gy-n�gy kupagyõzelmet szerzett. A k�vetkezõ �vek nem hoztak �jabb sikert - �m enn�l sokkal t�bbet nyert az egyes�let. Bemutatkozott egy Albacete k�zel�bõl sz�rmaz� fi�cska, bizonyos Santiago Bernab�u. E pillanatt�l dat�l�dik a k�sõbbi nagyh�rû eln�k "h�zass�ga" im�dott klubj�val: Don Santiago k�zel hetven esztendõn kereszt�l szolg�lta a Madridot. 1912-ben - m�r az �j p�ly�n, az O'Donnellen - mutatkozott be az elsõ csapatban, k�z�pcsat�rk�nt. A Madrid FC-bõl Real Madrid lett. A nagy futballbar�t h�r�ben �ll� XIII. Alfonz kir�ly 1920. j�nius 29-i rendelet�ben enged�lyezte az egyes�letnek a kir�lyi n�v, illetve a c�mer haszn�lat�t. K�zben nemcsak a n�v, hanem a p�lya is v�ltozott: 1923-t�l az                                                                                                    . O'Donnellt elhagyva a Ciudad Lineal-t b�relte az egyes�let, majd 1924. m�jus 17-�n, az angol Newcastle United 3-2-es legyõz�s�vel megny�lt a mai stadiont�l nem is t�l messzire l�võ Chamart�n-stadion. A k�vetkezõ m�rf�ldk�vet a professzionalizmus bevezet�se jelentette - a magyarral azonos �vben -, 1926-ban. A megerõs�d�tt Madrid m�r j�t�kosokat is v�s�rolt: ekkor ker�lt p�ld�ul a kir�lyi klubhoz Jos� Mar�a Pena is. Pena akkoriban m�r ismert, v�logatott j�t�kosnak sz�m�tott az Arenas de Guetxo egy�ttes�ben. Az �v v�g�re "igazi" spanyol edzõje is lett a Madridnak: Juanito Carcer, a kor�bban t�z �vet a csapat mellett �gyk�dõ, angol Arthur Johnson ut�da. A g�rda egyre ink�bb kezdte levetni a csecsemõruh�t. 1928-ban m�r szt�rt igazolt, Gaspar Rubio szem�ly�ben. Nevezett urat nagy becsben tartj�k Madridban, b�r azt mondj�k r�la a legend�k, sohasem futotta be azt a karriert, amit j�soltak neki. H�sz�ves kor�ban �rkezett a Levant�b�l. Az 1928-29-es id�nyben rajtolt orsz�gos bajnoks�gban a Barcelona m�g�tt a Real m�sodik lett. Hamarosan tov�bb erõs�d�tt a csapat: 1930-ban 150.000 pezet��rt a Madrid megvette a Barcelona �s az Espanol akkor m�r vil�gh�rû kapus�t, a szer�nyen "Istennek" bec�zett Zamor�t. M�gpedig egy magyar edzõ, bizonyos Hertzka Lip�t korszak�ban. Ne becs�lj�k le akkori v�tel�r�t, akkoriban csillag�szati �sszegnek sz�m�tott. A katal�n Zamor�t nevezhetj�k a Real Madrid elsõ vil�gklasszis�nak. Zamora 1930-as �rkez�se csak fokozta a v�s�rl�si l�zat: Santiago Bernab�u szorgalmaz�s�ra a kor �jabb �s �jabb szt�rjai �rkeztek az egyes�lethez: Quincoces, Ciriaco, Regueiro �s Olivares. A v�r�t�mleszt�s j�t tett a g�rd�nak: a k�zt�rsas�g kiki�lt�sa ut�n, 1931. �prilis 14-tõl a Real elõnevet elhagy� Madrid veretlen�l nyerte t�rt�nete elsõ ligabajnoki c�m�t 1931-32-ben. Egy esztendõvel k�sõbb ism�telt a leg�nys�g: m�r a hajdani Barcelona j�t�kossal, a remek Jos� Samitierrel megerõs�dve nyert. A k�vetkezõ szezonban a baszk Athletic Bilbao ugyan megelõzte a feh�reket, de a kup�t az�rt begyûjt�tte a Madrid. A bajnoks�gban a k�vetkezõ k�t id�nyben is m�sodikk�nt z�rt, �m 1936-ban �jra elh�d�totta a kup�t. A polg�rh�bor� h�rom esztendõre megb�n�totta a spanyol futball�letet, s sz�tzil�lta az egyes�let harmincas �vekbeli nagy csapat�t. A k�vetkezõ sikerekre majd egy �vtizedet kellett v�rni: a Real Madrid 1946-ban �s 1947-ben �jra elh�d�totta az orsz�gos kup�t. De ezzel egy�tt a negyvenes �vek m�sodik fele ink�bb a k�sõbbi t�rt�net szempontj�b�l fontos finoms�gok miatt eml�kezetes. Megkezdõd�tt az �j stadion �p�t�se (1944. okt�ber 27.) majd h�rom �vvel k�sõbb fel is avatt�k. B�r bemutatkoztak - k�sõbb nagy szerepet j�tsz� - tehets�ges ifjak, mint Luis Molowny vagy Miguel Munoz a csapatban, a bajnoki c�met nem tudta megkaparintani a Madrid. A Barcelona s a v�rosi vet�lyt�rs Atletico Madrid rendre lepip�lta a feh�reket. Santiago Bernab�ut 1943-ban v�lasztott�k meg a klub eln�k�nek. �gy �rezte, elj�tt �lete pillanata, arra a posztra ker�lt, amelyre mind�g is v�gyott. B�szke volt az egyes�let trad�ci�ira, �ppen ez�rt elfogadhatatlannak tartotta, hogy a Real Madrid epiz�dszerepet t�lts�n be a spanyol futballban. M�rpedig a negyvenes �vek elej�n-k�zep�n csak azt t�lt�tt be. A g�rda messzire ker�lt a polg�rh�bor� elõtti �vek sikereitõl, s b�r 1942-ben m�sodikk�nt z�rt a bajnok Valencia m�g�tt, a magaslat megj�r�sa a ritka kiv�telt jelentette. Don Santiago eln�kk� v�l�s�nak �v�ben jutott a m�lypontra a csapat: mind�ssze tizedik lett a tizenn�gy csapatos lig�ban. Bernab�unak vil�gos j�võk�pe volt. Nincs r� jobb sz�, egyszerûen ut�lta, hogy a hajdan oly n�pszerû g�rda meccseit legjobb esetben is csak hatezer n�zõ l�togatja, s hogy a futball n�pszerûs�ge nem vetekedhet a bikaviadalok�val. Szemei elõtt egy olyan g�rda jelent meg, amelynek kicsi a Chamart�n tizenhatezres lel�t�ja, s amely nemcsak Spanyolorsz�gban, de eg�sz Eur�p�ban rettegett lesz. A feladat nem volt egyszerû. A Real Madridnak t�z �vre �s nagy szerencs�re volt sz�ks�ge ahhoz, hogy beteljes�tse Bernab�u �lm�t. Az eln�k val�s�gos reformer lett - minden modern klubeln�k p�ldak�pe -, �tszervezte az egyes�letet �s a r�gi Chamart�n hely�n ultramodern stadiont �p�ttetett, m�gpedig az ezzel r�szv�nyeket v�s�rl�k �ltal fizetett p�nzbõl. A tagok term�szetesen ennek fej�ben haszn�lhatt�k az �sz�medenc�ket, a teniszp�ly�kat, a tornatermet, m�g a k�rh�zat is - a stadion ter�let�n. Bernab�u azt rem�lte, mire elk�sz�l a stadion, "k�sz lesz" a csapat is. Nem ment k�nnyen, sõt... Ugyanakkor akadtak b�ztat� jelek. 1946-ban �s 1947-ben is megnyerte a csapat az orsz�gos kup�t. 1940-ben �s 1943-ban d�ntõs volt a g�rda, de mindk�tszer elbukott. Bõ hat �v alatt n�gyszer is eljutott a d�ntõig a Madrid. Ez azt jelentette, hogy egy-egy m�rkõz�sen b�rkivel k�pes felvenni a versenyt, de sorozatos j� teljes�tm�nyre m�g nem k�pes. Mi kellett ehhez? Persze, hogy n�h�ny �j j�t�kos! Bernab�u �s emberei azonban m�r a negyvenes �vek v�g�tõl fokozatosan �p�tgett�k a j�võ csapat�t. M�g nem tudt�k, csak rem�lt�k: a Real Madrid, ha �gy tetszik, a Kir�lyi Madrid egyszer val�ban a vil�gfutball uralkod�ja lesz. Az eln�k akkoriban m�g meglehetõsen gyakran v�ltogatta az edzõket. Hatalomra jut�sa ut�n Ramon Encinas vezette a csapatot, de miut�n nem nyert semmit, k�t �s f�l �v ut�n mennie kellett. Õt a legend�s Jacinto Quincoces k�vette, aki ugyan egyszer megnyerte a kup�t a csapattal, m�gis elk�sz�nt. Õt Baltasar Albeniz k�vette, majd j�ttek a k�lf�ldiek. Elõbb az angol Michael A. Keeping, azut�n az uruguayi Hector Scarone, majd 1952-ben a csapat egykori kitûnõ j�t�kosa, a kiv�telesen spanyol Juan Antonio Ipina, azt�n az ugyancsak uruguayi Enrique Fernandez, Õ volt az, aki bajnokcsapatt� tudta emelni a Real Madridot. 1952-53-ra m�r kezdett gy�m�locs�zni az eln�k v�s�rl�si politik�ja. Adva volt az Alonso kapus, Lesmes II, Z�rraga, Molowny, Munoz, Olsen alkotta mag. De Bernab�u �rezte: m�g tov�bb kell erõs�tenie a csapat�t. Nem is tagadta, a Barcelona p�ld�ja lebegett a szeme elõtt. A katal�nok az �tvenes �vek elej�n leszerzõdtett�k a magyar Kubala L�szl�t. Enn�l jobbat nem is tehettek volna magukkal. Bernab�u meg akarta tal�lni a maga Kubal�j�t. Spanyolorsz�gban nem akadt hasonl�ra, ez�rt k�r�ln�zett a spanyol ajk� D�l- Amerik�ban. Nem kellett sok�ig keresg�lnie, vil�gos volt, ki lehet a csodat�võ. Egy akkor, 1952-ben m�r 26 �ves argent�n a kolumbiai kal�zlig�b�l. Bizonyos Alfredo Di St�fano. Az 1953-as ny�r persze nem csak Don Alfredo �rkez�se miatt v�lt "t�rt�nelmiv�" Madridban: akkor vette meg a Real Francisco Gent�t a Santandertõl. Att�l az �vtõl kezdve szinte minden esztendõben legal�bb egy, de ink�bb k�t vil�gklasszis lelt otthonra a Bernab�u-stadionban: �rkezett Rial, Kopa, Dominguez, Santamar�a, Didi, Simonsson, s csak eml�tve utols�k�nt: Pusk�s... A Madrid 1955-ben, az akkori legtekint�lyesebb nemzetk�zi klubserleg, a Latin-kupa megnyer�s�vel jelezte: a m�r szervezõdõ Bajnokcsapatok Eur�pa Kup�j�nak elsõ sz�m� es�lyese. Akkoriban - 1955 febru�rj�t�l - m�r Jos� Villalonga dirig�lta a csapatot. A kir�lyi klub szempontj�b�l a lehetõ legjobbkor �rt�k ki az eur�pai bajnokcsapatok torn�j�t, 1955-56-ra ugyanis m�r kialakult az eur�pai porondot megh�d�tani k�pes g�rda. Az elsõ sorozatban a Madrid a sv�jci Servette, a jugoszl�v Partizan, �s az olasz AC Milan "test�n" kereszt�l mas�rozott a p�rizsi d�ntõbe, ahol 1956. j�nius 12-�n a francia Stade de Reims volt az ellenf�l. Negyven�tezer francia legnagyobb gy�ny�rûs�g�re a hazaiak m�r a 9. percben 2-0-ra vezettek. A Real felkelt a padl�r�l, s Di St�fano �s Rial r�v�n m�g az elsõ f�lidõben kiegyenl�tett. De a 61. percben Hidalgo g�lj�val ism�t a Reims vezetett. A Real azonban Marquitos �s Rial k�t g�lj�val v�g�l a Madrid� lett az elsõ Eur�pa-kupa. A "ny�gve" megnyert d�ntõ ut�n a k�vetkezõ ki�r�sban erõnyerõk�nt kezdtek a madridiak. A m�sodik k�rben viszont majdnem elsz�lltak az osztr�k Rapid ellen. Majd a francia Nice, az angol Manchester United, �s a d�ntõben az olasz Fiorentina sem tudta meg�ll�tani a spanyolokat. A Real m�jus 30-�n hazai p�ly�n, Madridban 125.000 n�zõ elõtt nyert 2-0-ra. A harmadik sorozatban m�r Budapest is l�thatta a csodacsapatot. A belga Royal Antwerp, majd a spanyol Sevilla ut�n az elõd�ntõben a magyar Vasast kapta a madridi g�rda. A br�sszeli d�ntõben a Milan volt az ellenf�l. Ez volt a legnehezebb az elsõ �t megnyert BEK-d�ntõ k�z�l. Pusk�s akkoriban m�g eltilt�s�t t�lt�tte, de m�r volt magyar tagja a klubnak. A techniaki vezetõ �streicher Emil. Az eln�k szimp�ti�ja k�sõbb nagyon sokat �rt Don Emilio-nak, de a Real Madridnak is. Don Santiago elfogadta a technikai vezetõ v�lem�ny�t, s hajland� volt megh�vni Pusk�st Madridba. 1958 nyar�n �j j�t�kossal gazdagodott a Real Madrid j�t�koskerete. Pusk�s Ferenccel. �streicher elmondta Pusk�snak, hogy Bernab�u szeretn�, ha Eur�pa legjobb csapat�ban futballozna. Pusk�s �nkritikusan v�laszolt: "T�l k�v�r vagyok, nem biztos, hogy �gy bef�rn�k a csapatba. Idõre van sz�ks�gem ahhoz, hogy lefogyjak." Don Emilio erre azt felelte, hogy ezzel ne is t�rõdj�n, hanem mihamarabb utazzon Madridba. Pusk�s k�sõbb maga mes�lte, hogy �gy festett, mint egy felf�jt �ri�slufi. Santiago Bernab�u �rkez�se ut�n azonnal fogadta, tolm�cs n�lk�l pr�b�ltak t�rsalogni. Az eln�k hadart valamit spanyolul, mire Pusk�s magyarul karattyolt. Azt�n Don Santiago n�met�l pr�b�lkozott, a szerzõdtetni k�v�nt j�t�kos az �ltala ismert n�h�ny spanyol sz�val v�laszolt. V�g�l sz�tt�rta a karj�t �s elmutogatta: "Ide figyeljen, ez mind nagyon sz�p, de megn�zett engem alaposan? Legal�bb tizennyolc kil� t�ls�lyom van." Bernab�u �gy v�laszolt: "Ez nem az �n gondom hanem a ti�d." Ennyiben maradtak. Pusk�s 1958 nyar�nak elej�n - ha k�v�ren is, de - a Real Madrid j�t�kosa lett. Pusk�ssal k�ts�gtelen�l erõs�d�tt az am�gy sem gyenge g�rda. A magyarnak idõ kellett ugyan ahhoz, hogy beilleszkedjen a csapatba, de azt�n elkezdte r�gdosni a g�lokat. Vele komplett lett az �t�sfogat, amelyet akkoriban - jogosan - a vil�g egyik legerõsebb t�mad�sorak�nt emlegettek. A francia Kopa, az argent�n-spanyol Rial �s Di St�fano, a magyar Pusk�s �s a kvintett egyetlen spanyol sz�let�sû tagja, Paco Gento! �t vil�gklasszis, egyetlen klubban. Nem csoda, hogy a Madrid alig tal�lt legyõzõre. B�r a bajnoks�got a Barcelona nyerte, Bernab�u nem nagyon szomorkodott ezen. Sz�m�ra csak az eur�pai korona volt a fontos. 1958-59-ben a Besiktas, a Wiener Sportclub �s az Atletico Madrid ut�n a stuttgarti d�ntõben a francia Stade de Reims v�rt a Realra. A v�geredm�ny 2-0 lett, ezzel a Madrid megszerezte negyedik BEK gyõzelm�t. Ameddig a hazai frontokon a Barcelona rendre a Madrid elõtt v�gzett, a nemzetk�zi porondon tov�bbra sem volt p�rja a kir�lyi klubnak. Az 1959-60-as sorozatban a luxembergi Jeunesse Esch, a francia Nice, �s a spanyol Barcelona volt az ellenf�l a d�ntõbe vezetõ �ton. A fin�l� minden idõk legjobb BEK-d�ntõjek�nt, a futball d�szelõad�sak�nt vonult be a t�rt�nelembe. Ugyan a frankfurtiak vezettek, a Madrid azonban pazar j�t�kkal ford�tott, �s v�g�l 7-3-ra nyert. Tal�n senki sem tudta, tal�n mindenki sejtette: az eur�pai klubfutballt forradalmas�t�, a bajnokok torn�j�nak hõsi korszak�ban minden ki�r�st megnyerõ kir�lyi klub a cs�csra �rkezett. Szt�rjai k�z�l Di St�fano �s Lesmes 34, Pusk�s 33 �ves volt, Rial 32, Santamar�a 31, de Z�rraga is elm�lt 30. Bizony sokan tartottak att�l, hogy v�ge szakadhat a hegem�ni�nak. Santiago Bernab�u is megpr�b�lt l�pni, elõszerzõd�st k�t�tt a vil�g legtehets�gesebb j�t�kos�val, a m�g tizen�ves brazil Pel�vel. �gy �llapodott meg vele, hogy a Santos-szal k�t�tt szerzõd�se lej�rta ut�n a Madrid j�t�kosa lesz. Futballt�rt�nelmi t�ny: soha nem lett az. Tal�n az�rt, mert a k�t csillag, Pusk�s �s Di St�fano legyõzte az idõt, s m�g �vekig j�tszott Madridban. A Real akkoriban egy�bk�nt nem csak hogy a vil�g legjobb, hanem a legjobban fizetõ egyes�lete is volt. A Madrid 1960 õsz�n az uruguayi Penarol ellen megnyerte a Vil�gkup�t, �s megszakadt egy sorozat. Az FC Barcelona a BEK nyolcadd�ntõj�ben elb�cs�ztatta a Realt. A kupasorozat �letre h�v�sa �ta ez volt az elsõ alkalom hogy a feh�rek nem jutottak t�l egy fordul�n, r�ad�sul �ppen a legnagyobb hazai vet�lyt�rs ellen buktak el. Megfordult a kocka: a nemzetk�zi sikerek ut�n a Madrid a spanyol lig�ban vette �t a hatalmat. A Barcelona elleni koari b�cs� ut�n a csapat minden erej�t a hazai bajnoks�g megnyer�s�re ford�totta. K�l�n�sen a Bernab�u-stadionban j�tszottak f�lelmetesen. 1957 �s 1964 nyara k�z�tt egyetlen bajnoki m�rkõz�s�t sem vesz�tettek el hazai p�ly�n. Pusk�s 1958 �s 1966 k�z�tt j�tszott rendszeresen a Madridban. E nyolc szezon alatt 120 hazai meccset v�vott a g�rda, s ebbõl kettõt vesz�tett el. A Real Madrid 1961-es bajnoki c�me egy �j korszak kezdet�t jelentette. 1969-ig mind�ssze egyszer, 1966-ban engedte �t m�s klubnak a bajnoki c�met. �rdekes, hogy �ppen ebben az esztendõben h�d�tott�k el �jra a BEK-serleget. Elõtte a Madrid m�g k�tszer bejutott a fin�l�b, de nyerni nem tudott. Az 1966-os d�ntõben a br�sszeli Heysel-stadionban a jugoszl�v Partizan Beograd volt az ellenf�l. A Real Madrid hatodszor is megnyerte a BEK-et. A csapatkapit�ny, Paco Gento a klub 75. BEK-m�rkõz�s�n 73. szerepl�s�t �nnepelte. Õ volt az egyetlen - s mind a mai napig õ az egyetlen -, aki hat gyõztes fin�l�ban is j�tszott.